Kedves Gyermekek!

Örülök, hogy ausztriai apostoli utam alkalmával külön is szólhatok hozzátok - hozzátok, akik aktívan részt vesztek a Pápai Missziós Művek kezdeményezéseiben. Szívből köszönöm nektek a leveleket és rajzokat, melyeket munkám iránti rokonszenvetek és a munkámban való osztozás jeleként nekem ajándékoztatok. Ezekben kifejezésre jut mindaz a hit és szeretet, amelyekért Jézus a legkisebbeket annyira szerette, őket tárt karokkal fogadta és akiket tanítványai elé mint példaképeket állított „..hisz ilyeneké az Isten országa„ mondta. (Mk 10,14).
Szeretném nektek elmondani, hogy a gyermekmisszióban való munkátokat igen nagyra értékelem. Bennetek látom a kis munkatársakat abban a szolgálatban, amelyet a pápa nyújt az Egyház és a világ részére: ti támogattok engem az imáitokkal és tettrekészségetekkel az evangélium terjesztésében.

Ugyanis sok gyermek van, aki még nem ismeri Jézust. És sajnos ugyanilyen sokan vannak, akiknek hiányoznak a legalapvetőbb életfeltételek is: élelem, egészségügyi ellátás, oktatás; sokan nem élnek békében és gondtalanul. Az Egyház különös figyelmet szentel nekik, mindenekelőtt a misszionáriusokon keresztül. És ti is magatokénak érzitek a felhívást, hogy járuljatok hozzá ehhez a gondoskodáshoz, akár egyénileg, akár csoportban. Jézus barátsága olyan szép ajándék, nem tarthatjuk meg magunknak! Aki ennek az adománynak részesévé válik, szükségét érzi, hogy továbbadja. És a megosztott ajándék nem lesz kisebb, hanem megsokszorozódik!

Csak így tovább! Felnőttök, és nemsokára fiatalok és fiatal felnőttek lesztek; ne veszítsétek el missziós lelkületeteket! Őrizzétek mindig a tiszta és hamisítatlan hiteteket, mint Szent Péter!
Kedves kis barátaim, a Szűzanya oltalmába helyezlek benneteket. Imádkozom értetek, szüleitekért és testvéreitekért. Imádkozom missziós csoportotokért és nevelőitekért és mindnyájatokat teljes szívemből apostoli áldásomban részesítelek.

Castel Gandolfo,  2007. szeptember 3.
XVI. BENEDEK PÁPA