Szükség van arra, hogy meghallgassuk Isten hívását, és bátorítsuk a fiatalokat, hogy ne féljenek követni Jézus útját, papként vagy szerzetesként: ezt jelentette ki Rodon Robert Hadima atya, az evangelizációért felelős püspöki bizottság felelőse és egyben a bangladesi PMM nemzeti igazgatója, aki kérte a szülőket és gyámokat, hogy „ne féljenek, és hagyják, hogy gyermekeik megtapasztalják a szerzetesi életet”.

Ima, találkozások és lelkipásztori közelség. Ezek a szakaszok jellemezték Luis Antonio Tagle bíboros, a Népek Evangelizációja Kongregáció elöljárójának látogatását az amerikai Pápai Missziós Művek nemzeti igazgatóságánál.

Egy három képből álló postai bélyeget bocsátott ki a lengyel posta a Pápai Missziós Művek jubileumai alkalmából, amely Mons. Charles de Forbin-Jansont, Jeanne Bigardot és boldog Pauline Jaricot-t ábrázolja.

„A togói egyház felajánlja ezt a miseszándékot annak a sok misszionáriusnak és hithirdetőnek az emlékére, akik ezen a földön vesztették életüket” – mondta a togói apostoli nuncius, Miles érsek azon az ünnepi szentmisén, amit a Pápai Missziós Művek jubileumi évének és Pauline Jaricot boldoggá avatásának alkalmából mutatott be.

„Azt akarom, hogy mindennap mondjátok a rózsafüzért a Rózsafüzér Királynéja tiszteletére”: így mondta a fatimai Szent Szűz, aki megjelent a 3 gyermeknek, kérve az egész világot, hogy imádkozzák a rózsafüzért. A rózsafüzér állandó imája az egyház missziójáért Pauline Jaricot lelkiségének és cselekedeteinek kiindulópontja volt, ő alapította meg a Hitterjesztés Művét. Lyonban május 22-én avatták boldoggá.

A helyek történeteket mesélnek: múlt ősszel adományozók és alapítók egy kis csoportja útnak indult a német Pápai Missziós Művekkel együtt a missziós laikus mozgalom gyökerei és Pauline Jaricot életének állomásai felé.

„Néhány éve tervezzük a xaveriánus missziós nővérek új közösségének megalapítását Kamerunban: egy muzulmán többségű nép között fogunk élni. Jézus, a népek világossága, ebben a környezetben kell, hogy jelen legyen a mi missziós jelenlétünk által” – mondja Imelda Sartore nővér, aki néhány hónapja érkezett meg nővértársaival együtt Garoua város egyik legszegényebb negyedébe.

Az ukrán háború kitörése óta Lengyelországban nagy segítőkészség támadt, ami az ukrán lakosságot érintő humanitárius válságot illeti. Sok ember fogad be háborús menekülteket a házába, vagy gyógyszereket és ruhákat gyűjtenek.

A kalkuttai főegyházmegye Szent Rózsafüzér katedrálisa elindította az „Élelem mindenkinek” c. projektet az AnnBandhu alapítvány támogatásával, ami egy helyi nem kormányzati szervezet.

„Engedjétek, hogy ez a rádióadó az egység eszköze legyen és segítsen elősegíteni a politikai és kulturális toleranciát országunkban” – üzente Blantyre érseke, Mons. Thomas Msusa, abból az alkalomból, hogy hivatalosan is elindult a Radio Kuwala FM, egy évvel a közvetítések kezdete után.

„Két aspektus van jelen a püspöki címeremben, ami az én lelkipásztori célomat jelezni akarja: a láng és a rizsvirág rajza. A láng a lelkipásztori életben jelenlévő hitbuzgóság és lelkesedés jelképe, a rizsvirág pedig arra utal, hogy az Örömhírt az egyházmegye nagy területén hirdetem, ahol a lakosság 98%-a nem katolikus” – mondja Joseph Do Quang Khang, akit nemrégen neveztek ki Bac Ninh egyházmegye segédpüspökének.

„Ez egy irgalmassági cselekedet, ami által a szegényekkel találkozunk. A plébániai hívek együttérzése indított bennünket erre a cselekedetre, hogy gondoskodjunk a szükséget szenvedőkről. Hálát adok Istennek barátaim és az önkéntesek csoportjának legmesszemenőbb támogatásáért. Így tudunk jó minőségű ruhákat adni azoknak, akiknek szükségük van rá, bármilyen közösséghez tartozzanak is.” Ezekkel a szavakkal mutatja be „Mária házát” a kapucinus szerzetes, P. Shahzad Khokhar OFM Cap, a Pakisztánban levő tando adam-i Szent József templom plébánosa, ami „valóban mindenki háza”.