„Sok fiatal között élek, akik a nevelő atyákkal és a központ barátaival együtt a testvériség és egyszerűség légkörét teremtik meg – folytatja a misszionárius -. Ezeknek a fiataloknak a lelki vezetésében veszek részt, ezenkívül lelkigyakorlatok és képzési tanfolyamok előkészítésében, valamint a nevelők részére rendezett találkozásokon. A szabad időmben próbálom felajánlani, főleg vasárnaponként, pasztorális szolgálatomat a környék plébániáin.”
A „Brésillac-központban” a SMA szeminaristák részt vesznek a „Spiritualitás Nemzetközi Évén”. Ez egy év elmélyedés a hivatásban, nemzetközi környezetben, amelyen kb. 50 szeminarista vesz részt az egész világból,  nagyrészt különböző afrikai országokból, de néhányan Indiából és a Fülöp-szigetekről is.
„Van munka bőven – írja Giovanni atya – és nagy felelősségérzetet kíván meg, mivel a hivatásról van szó és ezzel együtt a szeminaristák életéről, a társaság jövőbeli misszionáriusairól, akik tőlem és a többi atyától hiteles keresztény tanúságtételt várnak. Ez alázatot követel meg, ami megengedi a nevelőknek, hogy foglalkozzanak a papság és a misszionáriusi lét útján levő fiatalok problémáival és elmerüljenek az ő személyes történeteikbe.
Calavi-nak, Cotonou város perifériáján, az ország déli részén, trópikus és nehéz klímája van. „Itt maláriaszúnyogok vannak, én moszkitóhálóval és szúnyogspray-vel próbálok védekezni ellenük. A víz ihatatlan, vagy szűrni kell, vagy felforralni” – meséli a misszionárius.

(Fides)