Egy megihlető lyoni és dél-burgundiai látogatás – ezekről mesél egy résztvevő, Georgine Griess: „Pauline-en látszik, mennyi mindent elérhet egyetlen ember, aki egy dolog mellett kiáll és másokat magával ragad.” Együtt annyi mindent meg lehet mozdítani.
Magdalena Batlinernek is nagyon imponált ez a kiállás. „Engem abban erősített meg ez az út, hogy vessem be magam újult erővel férjem utolsó kívánságáért, és hogy kérjek tanácsot a Pápai Missziós Művektől, hogyan tudnék az ő hagyatéka segítségével létrehozni egy alapítványt”. Josef Rottenaicherre szintén mély benyomást tett a Pauline Jaricot gyűjtemény, melynek neve: „egy sou a misszióért”, valamint az a módszer, amivel Pauline sok embert mozgatott meg jótékonysági célok érdekében: „Ebből az okos stratégiából ma is tanulhatunk, az úton vált valóban tudatossá bennem Pauline Jaricot munkássága”. Nagyon érdekes volt ott helyben megtudni, hogyan kezdődött a XIX. században megindult missziós laikus mozgalom és hogyan terjedt el Európában. Vagy ahogy maga Pauline Jaricot kifejezte: „Én csak a gyufát gyújtottam meg, ami fellobbantotta a tüzet”. A lyoni gyáros lánya életének állomásait meglátogatva elutazott a csoport a házához és a sírjához a Saint-Nizier templomba. Az ott elmondott imádságot a résztvevők nagyon megható és különleges befejezésnek találták.
„Az hogy az utolsó napon itt közösen áhítatot tarthattunk, miután az elmúlt napokban olyan sokat megtudhattunk Pauline Jaricot-ról, számomra a csúcspont volt a búcsúzáshoz”, mondja Magdalena Batliner. Rá mély benyomást tett az a bátorság is, amellyel Pauline nőként abban a korban kiállt a missziójáért. Így lett ő 200 évvel ezelőtt a Pápai Missziós Művek alapítója. Eme jubileum alkalmából boldoggá avatják őt május 22-én.
missio magazin 3/2022