A Szent Gyermekség Műve szokásos év eleji animátori találkozójára a világjárvány miatt csak online kerülhetett sor. Hiányoltuk a személyes együttlétet, de azért mosolygós arccal figyeltük egymást képernyőinken. Kisebb-nagyobb döccenőkkel, de végül is sikeresen elboldogultunk a technikával, és rátértünk megbeszélésünk fontos pontjára: kit támogassunk ebben az évben, hova kell a segítségünk leginkább?
Az eddigi évek során sok határainkon túli területre jutott el támogatásunk. Felvetődött az ötlet, hogy most maradjunk itthon, Magyarországon. Néhány esztendővel ezelőtt lakóhelyem, Patak község asszonyai összefogtak, és finom házi süteményeikkel lepték meg a balassagyarmati Reménysugár Otthon lakóit. Miért éppen őket? Az intézményben dolgozó Török Istvántól, községünk lakójától, aki azóta akolitus lett, sokat hallottunk az ott folyó munkáról. Háziorvosunk, dr. Czimbalmos István felesége vezette ekkor az Otthont. Mindketten, István és a doktornő is mindannyiunk számára hiteles, emberséges, munkáját szerető személynek számítottak, számítanak.
Néhányan meglátogattuk az Otthont, a gondozottakat. Bizony megrázó élményben volt részünk. A látogatás után a könnyeinket törölgettük. Emberi tragédiák, betegségek, súlyos fogyatékosságok tárultak elénk. Mégis éreztük, hogy minden nehézség ellenére szeretetteljes légkör és öröm veszi körül a gondozottakat és az itt dolgozókat. Iskolánk, a Szent Ambrus Katolikus Általános Iskola tanulói felléptek egy kedves tánccal az intézmény ünnepségén. Vidám perceket varázsoltunk az arcokra, boldogok voltunk, hogy mosolyt, jókedvet láttunk.
Megbeszélésünkön ezekre a személyes élményeimre alapozva javasoltam az Otthon támogatását. Egyetértettünk abban, hogy a gyermekeink így gyermekeket is tudnak segíteni, s egyben átélhetik a fogyatékkal élőknek nyújtott adományozás örömét is. Sebastian atya gyűjtötte az információkat az intézményről, Török István segítségével felderítette, hogy mivel és hogyan tudunk leginkább a dolgozók és a gondozottak segítségére lenni. Miután meggyőződött arról, hogy valóban jó célt szolgálunk az Otthon támogatásával, munkához látott. Munkáját siker koronázta: sok jó embert sikerült megszólítania, akik örömmel adakoztak. Ki kell emelnünk közülük a vecsési Testi-Lelki Segítség Közhasznú Alapítványt és Varga Péter atyát, akik jelentős mértékben segítettek.
Sebastian atya a vásárlást és a szállítást is megoldotta, így ért célba a sok nagyértékű adomány. S mit is rejtett egész pontosan a kisbusz? Csupa-csupa hasznos eszközt, melyek használata minőségi változást hozott az Otthon lakóinak és gondozóinak mindennapjaiba. Ezek az eszközök nagyon intenzív igénybevételnek vannak kitéve, folyamatos cseréjüket az intézmény önerőből nem tudja biztosítani. Nézzük meg részletesen, mi hogyan hasznosul az adományokból! Az intézményben dolgozó Török István szavait tolmácsolom.
A szárítógép a lakóotthon életét teszi jobbá. Az itt lakó gondozottak képesek egyszerű háztartási teendők ellátására, örülnek, ha tevékenykedhetnek, ez számukra fejlesztő hatású. Így például helyben mosnak. A téli teregetés idején a folyosó labirintussá változott. Ezentúl ez másként lesz. Balesetveszélyt, rengeteg kényelmetlenséget lehet így megelőzni.
A turmixgépek óriási segítséget jelentenek a dolgozók számára. A bentlakók többsége nem ehet szilárd, darabos ételt. A konyháról megkapott ételt az ápolók teszik számukra fogyaszthatóvá. Folyékony, illetve folyékony pépes ételt kell készíteniük. A fulladásveszély megelőzése, az emésztőszervi megbetegedések miatti szükségleteknek csak így lehet megfelelni. Az étkezésben is segítségre szorulnak a gondozottak: sokan még a kanalat sem tudják megfogni. Úgy gondolom, ezeket a tényeket ismerve, mindannyiunk számára érthető a turmixgép jelentősége.
Az épületben nincs klíma. Több helyen nem lehet ablakot sem nyitni. Árnyékolással próbálják a hőmérsékletet elviselhető szinten tartani. A nagy hőségben senki nem mehet a napra. A fekvő gondozottak számára is sokat jelentenek a kapott ventilátorok, melyek a gondozók felügyelete mellett működhetnek.
A porszívók is különleges igénybevételnek vannak kitéve. Például a szétszakadt pelenkák darabjait lehetetlenség összesöpörni. Így naponta többször kell használni nagy területen a porszívókat.
Az adományba kapott mikrohullámú sütőket is nagy örömmel fogadták. A kora délután megérkező vacsorát este már szükséges újra melegíteni. Az intézményben ehhez rezsót nem használhatnak, így marad a mikró. Nagy hasznát veszik.
A kávéfőzők a lakóotthonba kerültek.
Sebastian atya a látogatás után elmondta, hogy nem fejeződik be az intézmény segítése, további adományokkal fog még jelentkezni Balassagyarmaton. A lakók és gondozók őszinte háláját ezekkel a sorokkal is szeretném közvetíteni minden adakozó felé. Isten áldja meg a jó szívüket! Örömet szereztek a sok-sok gonddal, fogyatékkal élőknek, napjaikat vidámabbá varázsolták.
az Otthon dolgozói nevében:
Busainé Kopó Rita
animátor, Patak